Barion Pixel

Hatóanyag ABC

Cordyceps sinensis – Huminsav – Fulvosav – A-vitamin – Cink – C-vitamin – D3-vitamin – E-vitamin – K2-vitamin – Króm – Magnézium – Szelén – Citrus bioflavonoid, kvercetin, rutin, piperin – BioPerine, kurkuma – B12-vitamin – B9-vitamin – B7-vitamin – B6-vitamin – B5-vitamin – B3-vitamin – B2-vitamin – B1-vitamin – L-triptofán – Ashwaganda kivonat – Vas – Réz

Cordyceps sinensis

A Cordyceps sinensis Kínából származó értékes gyógynövény, amely a tömlősgombák törzsébe tartozó élősködő fajt jelöl. Különféle bioaktív vegyületeket tartalmaz, számos egészségügyi előnnyel. Fő bioaktív komponense a cordycepin, amely egészségre gyakorolt jótékony hatását tudományos vizsgálatok is alátámasztják.

Tápanyagtartalma a növényi eredetű nyersanyagok között is kiemelkedő. Megtalálhatók benne fehérjék, zsírok, esszenciális aminosavak, illóolajok, karotinoidok, fenolos vegyületek, flavonoidok, ásványi anyagok (Fe, Ca, Mg, Ni, Sr, Na, Ti, Pi, Se, Mn, Zn, Al, Si, K, Cr, Ga, V, Zr), vitaminok (B1, B2, B12, E, K), valamint szénhidrátok, szterinek, nukleozidok. A cordycepin támogatja a vese- és májfunkciókat, javítja az intracelluláris energiacserét, növeli az oxigénellátást és a természetes állóképességet, szabályozza a vércukorszintet és a lipidprofilt, serkenti a természetes anyagcserét és az immunrendszert. Antioxidáns, gyulladásellenes hatású. Ezáltal segíthet a daganatos betegségek, a csontritkulás, a cukorbetegség, a magas vérzsírszint és a magas vérnyomás kialakulásának megelőzésében.

Szakirodalom:

Huminsav

A huminsavak szerves anyagok (növényi, állati maradványok) bomlásából származó vegyületek. Jellemzően nagy molekulájú, savas természetű, kémiailag változatos szerkezetű molekulák. Nevük a latin humus (talaj) szóból származik, ezzel is utalva keletkezésük helyére.

A huminsavak biológiailag aktív immunmodulátorok, amelyek az immunreakciók humorális és celluláris ágát egyaránt érintik. A huminsavak ásványokat szintetizálnak és kapcsolódnak a fémionokhoz, ennek hatásaként jön létre az emberi szervezet számára előnyös tulajdonságuk. Védik a fémionokat a tápcsatornában meglévő savaktól, enzimektől, a táplálékból bekerülő egyéb anyagoktól, melyek hatására ezek az ionok csak alig, vagy egyáltalán nem szívódnának fel. Ennek következtében a makro- és mikroelemek a megfelelő formában és mértékben tudnak felszívódni, így hasznosulni a szervezetben.

Shilajit néven vált ismertté a Himalájából származó, kátrányszerű humusz, amely elnevezés olyan anyagra utal, amely 60-80% fulvosavat és huminsavat tartalmaz. A Shilajit biológiai aktivitása elsősorban ezeknek a huminvegyületeknek tulajdonítható. A Shilajit és huminsavak gyulladásgátló, antioxidáns, antimutagén, antitoxikus, vírusellenes, nehézfém-kelátképző, daganatellenes, apoptotikus és fényvédő tulajdonságokkal rendelkezik. Ezek a tulajdonságok a Shilajitot hasznos hatóanyagokká teszik a daganatellenes küzdelemben és annak prevenciójában. A Shilajitnak mellékhatásai nem ismertek és tápláló tulajdonsággal bír.

Szakirodalom:

Fulvosav

A huminok családjába tartozó fulvosavak biológiailag aktív szerves molekulák, amelyek a talajban keletkeznek humifikálódás során. Különböző növényi és állati eredetű
maradványokból mikroorganizmusok által generált savas vegyületek. Önmagukban is körülbelül 70 féle ásványi anyagot tartalmaznak, könnyen felvehető formában. A fulvosavakat 3000 éve használják a hagyományos ayurvedikus orvoslásban.

Shilajit néven vált ismertté a Himalájából származó, kátrányszerű humuszanyag, ami 5-20% fulvosavat tartalmaz és gyógyászati célra használják. Kutatások alapján a Shilajit immunmoduláló, antioxidáns, vízhajtó, vérnyomáscsökkentő, hipoglikémiás hatású.

Jótékonyan befolyásolja a bélműködést (mikrobiom-összetétel), csökkenti a gyulladásos markereket, az oxidatív stresszt, ezáltal szerepe lehet a daganatos betegségek prevenciójában. Ezenkívül külsőleg alkalmazva antiszeptikusnak és fájdalomcsillapítónak tartják. A Shilajitról szóló vélemények azt mutatják, hogy bevitele biztonságos, jelenleg nincs ajánlott beviteli szabvány, mennyiség.

Szakirodalom:

A-vitamin

Az A-vitamin (retinol) biológiailag azonos, vagy hasonló hatású vegyületek összefoglaló neve. Az ide tartozó molekulák a zsírban oldódó vitaminok közé sorolható mikrotápanyagok.

Az A-vitamint az emberi szervezet nem képes szintetizálni, így állati, vagy növényi eredetű táplálékkal vehető fel. Az állati eredetű nyersanyagokban kész vitamin fordul elő, míg a növényekben provitaminként található meg. Több mint 50 féle elővitaminját különböztetik meg, mégis a béta-karotin, alfa-karotin és béta-kriptoxantin van legnagyobb mennyiségben az élelmiszerekben.

Állati eredetű forrásai a belsőségek, hal, tej, tejtermékek, tojássárgája. A provitamin sárga színű zöldségekben és gyümölcsökben fordul elő legnagyobb mennyiségben, mint a sütőtök, sárgarépa, sárgabarack. Egészséges egyénekben napi ajánlott beviteli dózisa 5000-10000 NE.

Előnye továbbá, hogy időleges megvonása nem jár klinikai hiánytünetekkel. Fogyasztása elengedhetetlen a normál növekedéshez, fejlődéshez, az egészséges csontok és a kiváló látás érdekében. Kritikus szerepet játszik az immunrendszer támogatásában, a sejtes immunválasz és az immunfolyamatok nélkülözhetetlen eleme. Fontos szerepet játszik az anyagcsere betegségek megelőzésében (diabétesz, májzsugor). Hiányában vakság és csontritkulás is kialakulhat. Segíti a bőr és nyálkahártyák egészségének fenntartását, a sejtek differenciálódását, valamint mikróbaellenes hatású.

Szakirodalom:

Cink

A cink a nyomelemek csoportjába sorolható. Felszívódása egyenesen arányos bevitelének mennyiségével, de számos tényező befolyásolja. Vegyes táplálkozás esetén napi ajánlott beviteli dózisa férfiak esetén 15 mg és nők esetén 12 mg. Az igény növekedhet várandósság idején, parenterális tápláláskor és hasmenéses állapotokban.

Természetes cinkforrások közé sorolható a marhahús, sertéshús, máj, tengeri halak, osztriga, tojás, hüvelyes zöldségek, spenót, sörélesztő, hal, napraforgómag, búzacsíra, búzakorpa. A cink a sejtmembrán integritásának megtartásában játszik szerepet. Részt vesz a sav-bázis egyensúly fenntartásában, a DNS-szintézisben, a fehérjeszintézisben.

Nélkülözhetetlen az inzulin-képzéshez, így közvetetten befolyásolja a vércukorszintet. Serkenti az agyműködést, felgyorsítja a sebgyógyulást, a nyálkahártyák védelmében játszik szerepet (befolyásolja az ízérzés fenntartását), elősegíti a férfi nemi mirigyek működését. Immunmodulátor és antivirális hatású, antioxidáns enzimek alkotóeleme.

Szakirodalom:

C-vitamin

A C-vitamin az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen mikrotápanyag, amelyet önállóan nem képes szintetizálni, táplálkozással szükséges felvenni. A napi szükséglet függ az életkortól, stressztől, fizikai megterheléstől, dohányzástól, lázas állapotoktól, fertőzésektől, biológiai állapotoktól és bizonyos gyógyszerekkel való interakciótól (nyugtató, szteroid, antibiotikum). Egészséges felnőtteknek naponta 60-70 mg a napi beviteli mennyisége.

Megtalálható gyümölcsökben (kivi, csipkebogyó, citrusfélék, málna, eper, gesztenye, ribizli), zöldségekben (paprika, snidling, káposzta). A C-vitamin a glükóz oxidációs termékének, a 2-ketogulonsavnak gyűrűs észtere. Vízoldékony, így túladagolása nem releváns (túlzott fogyasztása oxalát vesekövet okozhat). A hipovitaminózis gyakrabban fordul elő, hiánybetegsége a skorbut.

Legfontosabb élettani szerepe az antioxidáns tulajdonságából adódik. Számos klinikai vizsgálat igazolta immunrendszert erősítő hatását. Erőteljes védő funkciója van a szervezetet érő endogén és exogén oxidatív stresszel, így a daganatos megbetegedésekkel szemben. Oxido-redukciós tulajdonsága révén meggátolhatja a nehézfémek felszívódását (ólom, nikkel) és a nitrózaminok (erősen daganatkeltő anyagok) képződését a gyomorban. Nélkülözhetetlen egyes hormonok működéséhez, a kollagénszintézishez, a folsav biológiailag aktív formájának előállításához. Csökkenti a vér koleszterin szintjét, elősegíti a vas felszívódását.

Szakirodalom:

D3 -vitamin

A D3-vitamin (kolecalciferol) a bőrben keletkezik napfény hatására, vagy táplálékkal jut az emberi szervezetbe. A biológiailag aktív forma szintézise két hidroxiláció során zajlik a májban és végső soron a vesében, ahol az 1-25-dihidroxi-kolekalciferol kialakul. Ez az aktív D-vitamin (kalcitriol), ami hormonként viselkedik az élettani folyamatokban.

A D-vitamin a zsírban oldódó vitaminok közé sorolható mikronutriens, amely a D-hormon előanyaga, így prohormonként is szokás nevezni. A szervezet D-vitamin-ellátottságáról a legjobban a D-vitamin-raktárként szolgáló 25OHD (25-hidroxi-D) vérben keringő mennyisége ad információt. A 25OHD a szájon át bevitt D3-vitaminból a májban képződik és utána hetekig jelen van a vérkeringésben, amelynek szintje a vérben mérhető.

A D-vitamin a kálcium-foszfát homeosztázis fontos szabályozója. A kalcitriol stimulálja a bélrendszerben a kálcium és foszfát transzepiteliális transzportját, valamint a csontreszorpció erős stimulátora. Hiánya kialakulhat, ha kevés napsütés éri a bőrt, vagy csökkent bevitel, elégtelen felszívódás, megnövekedett igény (várandósság, szoptatás) során, valamint kiválthatják egyes gyógyszerek (epilepszia ellenes szerek) és betegségek (nefrózis szindróma, pajzsmirigy túlműködés, vesefunkciós zavarok).

A D-vitamin hiány következtében károsul a csontok mineralizációja, ami gyermekeknél angolkórhoz és felnőtteknél osteomaláciához, fogromláshoz vezet. Számos tanulmány jelent meg a D-vitamin hiány és ennek következtében kialakuló, vagy súlyosbodó betegségek közötti összefüggésről. Érintett a bőr, légzőszerv, endokrin rendszer, vese, szív-és érrendszer, immunrendszer, idegrendszer is. Étrendi D-vitamin források a tőkemájolaj, lazac, szardínia, tonhal, makréla, shiitake gomba, tojássárgája, dúsított élelmiszerek (tej, vaj, margarin, sajtok, gabonapelyhek).

Szakirodalom:

E-vitamin

Az E-vitamin (alfa-tokoferol) a zsírban oldódó vitaminok családjába tartozik, több formája ismert. Fő szerepe az antioxidáns hatás, mivel szerkezetének köszönhetően képes megkötni a sejteket károsító szabadgyököket (szabad elektronokat). A szabad gyökök okozta degeneráció részt vesz a gyulladásos folyamatok kialakulásában, az érelmeszesedés (atherosclerosis) korai szakaszában, hozzájárulhat különböző daganatok kialakulásához, látásvesztéshez vezethet, valamint számos egyéb krónikus betegség kialakulásának rizikótényezője.

Az E-vitaminnak kiemelt szerepe van továbbá az immunműködésben, valamint a szív és érrendszer, valamint a idegrendszer optimális működésében, a neurodegeneratív betegségek megelőzésében (demencia, Alzheimer-kór).

Az E-vitamin bevitele nagyon fontos a légszennyezettségnek kitett emberek számára, mivel a légszennyezés csökkenti a felszívódását, valamint az E-vitamin jótékony hatással van a légszennyezés okozta károk gyógyulásában. Hiánya férfiaknál meddőséget és a szexuális aktivitás csökkenését okozhatja, nőknél pedig a terhesség és a magzat méhen belüli károsodását indukálhatja.

Szakirodalom:

K2-vitamin

A K2-vitamin esszenciális bioaktív vegyület (menakinon), amelyet a bélflórában meglévő Lactobacillus Acidophilus állít elő vegyes táplálkozást követő egészséges egyénekben. Hasonló hatású, vagy kémiai szerkezetű vegyületek összefoglaló neve. Az életkor előrehaladtával, illetve bizonyos élethelyzetekben (antibiotikum kúra) termelődése csökkent lehet (felszívódási zavarok).

Zsírban oldódó vitamin, vagyis felszívódásához is zsír jelenléte szükséges. Az emberi szervezet számára optimális mennyiség a bélfórában szintetizálódik, a táplálékkal felvett K2-vitamin 10-70%-a hasznosul. Jelenleg nincsen hivatalos napi referencia beviteli érték.

A Bacillus Subtilis által szintetizált K2-vitamint egy japán natto nevű szójababból nyerik, ez tartalmazza a legnagyobb mennyiségben a vitamint. Az érett sajtokban, túróban, fermentált élelmiszerekben (hús-és tojáskészítmények, savanyú káposzta) fordul elő.

Élettanilag fontos szerepe a csontképzésben és a véralvadás kaszkádban van. A csont mátrixhoz kálciumot kötő fehérje az osteocalcin. Ennek szintéziséhez K2-vitamin szükséges, a gamma-glutamil-karboxiláz enzim kofaktora. Ez az enzim indukálja a pro-osteocalcin-osteocalcin átalakulást. Hiányában az átalakulás elmarad, csontritkulás jön létre.

Számos vizsgálat bizonyította a K-vitamin osteogenezisben betöltött szerepét, elősegíti az osteoblastok érését és fokozza az osteogén differenciálódást. Csökkenti a vaszkuláris kálcium lerakódást, így az érelmeszesedést. Segít megelőzni a szív-és érrendszeri megbetegedések kialakulását, immunmoduláló hatású. További jótékony szerepet tulajdonítanak neki krónikus vese-és májbetegségek, neurológiai eltérések és az elhízás megelőzésében. A K-vitamin segít továbbá a D-vitamin optimális felszívódásában és hasznosulásában. Egyes daganatos betegségek esetében a K-vitamin szupplementáció növekedésgátló és metasztázis csökkentő hatását írták le.

Szakirodalom:

Króm

A háromértékű (trivalens) króm esszenciális nyomelem az emberi szervezet számára. Stabil szerkezetű, biológiailag aktív forma. Ideális napi beviteli dózisa a jelenlegi ESPEN ajánlások szerint vegyes táplálkozású férfiaknak 35 mikrogramm és nőknek 25 mikrogramm. Passzív diffúzióval, csekély mértékben szívódik fel (1%), ennek következtében túladagolása sem gyakori.

Megváltozott felszívódás (rövidbél-szindróma), akut helyzetek (égés, szepszis, bizonyos gyógyszerek, parenterális táplálás), általános alultápláltság hiányállapotot okozhatnak. A króm alacsony plazmaszintje hiperglikémiát, inzulinrezisztenciát, magasabb kardiovaszkuláris kockázatot vonhat maga után.

Számos kutatás eredményeként leírták a szénhidrát-és lipidanyagcserében betöltött szerepét, inzulinhatás-fokozó tulajdonságát. A hatásmechanizmus tisztázására jelenleg is tudományos vizsgálatok folynak. A króm kisebb mennyiségben szinte minden élelmiszerben előfordul. Legjobb étrendi forrása a sörélesztő, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, hús, máj, sajtok.

Szakirodalom:

Magnézium

A magnézium a makrotápanyagok csoportjába tartozó ásványianyag. Az emberi szervezet 25-30 gramm magnéziumot tárol, nagyobb részben a csontokban, kisebb részben intracellulárisan. Pótlása táplálékkal történik, magnézium-orát és magnézium-citrát formájában szívódik fel legoptimálisabban (búzacsíra, búzakorpa, mandula, kesudió, hüvelyesek). Felnőtt korban napi szükséglete 300-350 mg.

Bizonyos állapotokban megnövekedhet az igény, például stressz, várandósság, kardiológiai kórképek, fokozott izommunka. Szerepe van az energiatermelő folyamatokban, a nukleinsavak és fehérjék szintézisében, az izomműködésben.

Segít a D-vitamin aktiválásában. Fontos szerepet játszik egyes vitaminok és ásványianyagok felszívódásában. A csontok, így a fogak egyik fő építőeleme. Szabályozza a vércukorszintet, csökkenti a stressz szintet. Hiányában izomgörcs, ingerlékenység, fáradtság, szívritmuszavarok, keringési zavarok léphetnek fel.

Szakirodalom:

Szelén

A szelén az emberi szervezet működéséhez esszenciális mikroelem. Számos enzim kofaktora, pl. glutation-peroxidáz, tioredoxin-reduktáz. Hiányos étrendi bevitele degeneratív betegségek megnövekedett kockázatával jár.

Fontos szerepet játszik az oxidatív stressz elleni védelemben, magas gyökfogó aktivitást mutat, ezért egyre több vizsgálatban igazolják daganatellenes hatásosságát. A szervezetben csökkent mennyisége szív-és érrendszeri betegségeket, csökkent immunműködést, idegrendszeri eltéréseket (depresszió, szorongás) idézhet elő. A szelénhiány terhes nőknél negatívan befolyásolja az embrió növekedését.

Az élelmiszerekben szerves formában van jelen (szelenometionin és szelenocisztein). A szerves vegyületek a bélrendszerben könnyebben és A-, D-, E-vitamin jelenlétében hatékonyabban szívódnak fel. Ajánlott napi beviteli dózisa felnőtt, vegyes táplálkozású egyéneknek 14-50 éves korosztályban 55-70 mikrogramm, 50 év felett 70-100 mikrogramm. Fő szelénforrások: gabonafélék (pékáruk-élesztő), húsok (marha, sertés), tejtermékek, halak, tenger gyümölcsei, diófélék (brazil dió).

Szakirodalom:

Citrus bioflavonoid, kvercetin, rutin, piperin – BioPerine, kurkuma

Termékeinkben találhatóak olyan növényi kivonatok (BioPerine (piperin) – feketebors kivonat, kurkuma), valamint antioxidáns hatású polifenolok (citrus bioflavonoidok, kvercetin, rutin), melyek még inkább segítik egyes vitaminok, összetevők hatóanyagainak biológiai hasznosulását, tovább növelve ezzel termékeink felszívódási hatásfokát, szervezeten belül kifejtett hatását.

Az Immuno termékcsaládot úgy alakítottuk ki, hogy annak termékei szabadon kombinálhatóak legyenek egymással és egy egymás felszívódását támogató rendszer biztosítsa a megfelelő vitamin és ásványianyag ellátottságot. Ugyanakkor érdemes ügyelni arra, hogy Codyceps sinensis alapú termék(ek)ből csak egyet válasszunk (Pure Cordyceps, Cordy-C, Immuno Extra, Immuno Extra Plus), mivel azok hatóanyagtartalma termékenként is jelentős, fokozott, vagy további bevitele nem szükséges. A termékcsalád további tagjai (Magnézium, D-komplex) bátran használhatóak, együttszedésük javallott.

Szakirodalom:

B12-vitamin

A B12-vitamin, más néven kobalamin, az egyetlen olyan vízben oldódó vitamin, amelyet a szervezetünk, kifejezetten a máj, akár több évig is el tud raktározni. A B12-vitamin felszívódásához szükség van egy szállítófehérjére, más néven intrinsic faktorra. Ez a faktor segít abban, hogy a vitamin a gyomorból áthaladjon a bélbe, ahol felszívódik, ezt követően speciális bélsejt-transzporterek segítségével a szervezet rendelkezésére áll. Az intrinsic faktor hiányában azonban a B12-vitamin felszívódásában zavar keletkezik.

A B12-vitamint kizárólag olyan baktériumok állítják elő, amelyek állati eredetű élelmiszerekben találhatóak meg (pl.: máj, vörös húsok, tojás, tejtermékek, halak – főleg lazac, kagyló, etc.), ezért a vegán táplálkozást folytatóknak kiemelten fontos a B12-vitamin pótlása. A B12-vitamin elengedhetetlen a központi idegrendszer fejlődéséhez, támogatja az idegsejtek regenerációját, javítja a kognitív képességeket, növeli a koncentrációképességet és segít megőrizni a memóriát. Részt vesz a DNS- és RNS-szintézisben, nélkülözhetetlen a sejtek megújulásához, különösen a vörösvérsejtek megfelelő képzéséhez. A B12-vitaminnak és a vasnak egyaránt fontos szerepük van a vérképzés folyamatában, emellett a vas segíti az oxigén szállítását a vérben. Ha bármelyik anyagból hiány mutatkozik, akkor a vörösvérsejtek megfelelő kialakulása akadályozottá válik, ami vérszegénység kialakulásához vezethet. A kalcium mennyisége szintén kulcsfontosságú a szervezetünkben, mivel hozzájárul a B12-vitamin felszívódásához az intrinsic faktor segítségével. Mindezek mellett a bőr, a haj és a körmök regenerációjában is elengedhetetlen, valamint csökkenti az agyvérzés, szívinfarktus és demencia kialakulásának kockázatát. A napi ajánlott vitaminbevitel korosztályonként eltérő, egészséges felnőtt esetén 4,2-8,6 µg. B12-vitamin hiánya esetén az alábbi tünetek jelentkezhetnek: fáradtság, gyengeség, memóriazavarok, zavartság, emésztési zavarok, vérszegénység tünetei.

Szakirodalom:

B9-vitamin

B9-vitamin, más néven folsav vagy folát, az egészségünk szempontjából nélkülözhetetlen. Mivel szervezetünk nem képes előállítani ezt a tápanyagot, fontos, hogy étrendünkben elegendő mennyiségben szerepeljen. A B9-vitamin szerepet játszik a sejtosztódásban és a sejtek normális növekedésében. Emellett elengedhetetlen a genetikai anyag, például a DNS és RNS szintézisében, valamint fontos szerepe van a fehérje-anyagcserében és a magzati fejlődésben.

A folsav hiánya súlyos következményekkel járhat, különösen várandósság alatt. Hiánya esetén idegrendszeri fejlődési és velőcsőzáródási rendellenességek léphetnek fel a magzatnál, ezért már a terhesség tervezésekor ajánlott a szedése. Felnőtteknél a B9-vitamin hiánya gyakran együtt járhat B6 és B12-vitaminhiánnyal, és szív- és érrendszeri betegségeket, daganatos megbetegedéseket, demenciát és memóriazavarokat is okozhat.

A B9-vitamin megtalálható számos élelmiszerben, például gombában, brokkoliban, májban, zöld leveles zöldségekben, limababban, spárgában, etc. A hiánytünetek közé tartozik a vérszegénység, gyengeség, alultápláltság, hasmenés, anorexia, fertőzések, depresszió, fejlődési rendellenességek és magzatkárosodás, valamint nő a daganatos betegségek kialakulásának kockázata is.

Felnőttek számára ajánlott napi folsavbeviteli referencia érték 200 µg, várandósság alatt 600 µg, és szoptató kismamák esetén 500 µg. Fontos, hogy étrendünkben megfelelő mennyiségű B9-vitamint tartalmazó ételeket fogyasszunk, vagy szükség esetén étrend-kiegészítőt alkalmazzunk.

Szakirodalom:

B7-vitamin

A B7-vitamin, más néven biotin, egy vízoldékony vitamin, ami elengedhetetlen a szervezet számára. A biotin részt vesz az energiatermelési folyamatokban, segít a zsír-, szénhidrát- és fehérjeanyagcserében, a sejtek közötti jelátvitelben, valamint hozzájárul a gének aktivitásához, szabályozásához. Szerepet játszik az inzulin aktivitásában, hozzájárulva a vércukorszint szabályozásához. A B7-vitamin támogatja a központi idegrendszer működését. Különleges szerepe van a haj, bőr és köröm egészségének támogatásában is. A vitamin segíthet a szervezet számára fontos zsírsavak előállításában. A biotin segíthet a szív- és érrendszer egészségének megőrzésében, továbbá szerepet játszik a genetikai anyag, a DNS stabilitásának fenntartásában is.

A B7-vitamin hiányának előfordulása normál táplálkozás mellett ritka, de egyes állapotok hozzájárulhatnak a kialakulásához, mint például alkoholizmus, hosszútávú antibiotikum szedés, dohányzás, várandósság. A biotin hiánytünetei lehetnek: hajhullás, töredező körmök, alacsony vérnyomás, kiütések a szem, orr, száj körül, görcsök, depresszió, étvágycsökkenés. A B7-vitamin megtalálható mind állati, mind növényi eredetű élelmiszerekben (pl.: marhamáj, főtt tojás, édesburgonya, sárgarépa, karfiol, élesztő, olajos magvak, sertéshús), és néhány formáját a főzés sem károsítja. Felnőttek számára az ajánlott napi beviteli referenciaértéke 40 µg/nap, szoptató nők esetén 45 µg/nap..

Szakirodalom:

B6-vitamin

Más néven piridoxin, a vízoldékony vitaminok csoportjába tartozik. A B6-vitaminnak három aktív formája van: piridoxin, piridoxál és piridoxamin. Fontos szerepe van a fehérjék, szénhidrátok és zsírok lebontásában, segítve ezzel az energiatermelést. Emellett támogatja a normális szívműködést. A B6-vitamin továbbá pozitívan befolyásolja az immunrendszert, erősítve a szervezet védekező képességét. Támogatja a normális agyműködést, ezzel hozzájárulva a megfelelő kognitív funkciók fenntartásához. A B6-vitamin szerepet játszik a hormonok szintézisében és a glükóz szabályozásában. A B6-vitamin segíthet csökkenteni a homocisztein nevű vegyület szintjét, amely károsíthatja az érrendszert. A piridoxin támogatja az agyi fejlődést és a memória megőrzését. A vitamin segíthet a stresszkezelésben, mivel részt vesz a stresszhormonok szintézisében. B6-vitamin szükséges a vese, bőr és idegrendszer megfelelő működéséhez is.

A B6-vitamin hiánya ritka, mivel számos élelmiszerben megtalálható. Leggyakrabban akkor jelentkezik a hiánya, ha a B12-vitamin és a folsav hiánya is fennáll egyidejűleg. Hiányának tünetei lehetnek: zavartság, fájdalmas, viszkető foltok a bőrön, vérszegénység, torokfájdalom, depresszív hangulat, szorongás, álmatlanság, égő tenyér és talp, fokozott érelmeszesedés kockázata. Bizonyos kórállapotok és betegségek azonban növelhetik a hiány kialakulásának kockázatát (pl.: autoimmun betegség, alkoholizmus, dohányzás, vesebetegség, cukorbetegség, májbetegség, Crohn-betegség, fogamzásgátló szedése, pajzsmirigy-túlműködés, etc.). A B6-vitamin természetes formában megtalálható a marhamájban, banánban, tojássárgájában, zöld leveles zöldségekben, halakban és teljes kiőrlésű gabonafélékben egyaránt. Felnőttek számára az ajánlott napi beviteli referenciaértéke 1,4-3,1 mg/nap.

Szakirodalom:

B5-vitamin

A B5-vitamin, más néven pantoténsav, egy olyan vitamin, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a szervezet anyagcseréjében. Ez az esszenciális vitamin elengedhetetlen a szénhidrátok és zsírsavak lebontásához. A B5-vitamin részt vesz az acetil-koenzim A (acetil-CoA) termelésében, amely az energiatermelés egyik alapvető mozzanata. Ezen túlmenően, jelentős szerepe van a szteroidhormonok (például D-vitamin, női- és férfi nemi hormonok) szintézisében, valamint a mellékvesék normális működésében. Elősegíti a sebgyógyulást, valamint jó hatással van a pattanásos bőrre (szérumként). A B5-vitamin hozzájárul a neurotranszmitterek szintéziséhez, amelyek az idegrendszer normál működéséhez szükségesek. A koleszterinszint szabályozásával a pantoténsav támogatja a szív- és érrendszer egészségét. A B5-vitamin fontos a glükózszint szabályozásában és az energiaegyensúly fenntartásában. A B5-vitamin segíthet csökkenteni az érzelmi stressz hatásait és javítani a szellemi teljesítőképességet.

A B5-vitamin hiánya igen ritka, leginkább csak súlyos alultápláltság esetén figyelhető meg, mivel nagyon sok élelmiszerben megtalálható. Természetes formában a marhahúsban, halban, zöldségfélékben, tojásban, zöldleveles növényekben, gabonafélékben szerepel. Hiányállapot esetén fáradtság, émelygés, depresszió, szorongás, étvágytalanság, fejfájás, alvászavarok alakulhatnak ki. Felnőttek számára az ajánlott napi beviteli referencia értéke 6 mg/nap.

Szakirodalom:

B3-vitamin

A B3-vitamin, más néven niacin, a vízoldékony vitaminok csoportjába tartozik. A niacin része a B-vitamin családnak, és két fő formája létezik: nikotinsav és nikotinamid. A B3-vitamin fontos szerepet játszik a sejtek anyagcseréjében, az energia előállításában. Fontos szerepet játszik a DNS repair mechanizmusban és a sejtek genetikai stabilitásának fenntartásában. A niacin fontos a zsírsavak anyagcseréjében, hozzájárulva a trigliceridszint szabályozásához. Segíthet a gyulladások csökkentésében és az immunrendszer támogatásában. Pozitív hatással van a totál koleszterinszintre, így hozzájárul a szív- és érrendszer egészségéhez. Fontos szerepet játszik a bőr egészségének fenntartásában a gyulladáscsökkentő hatása révén. A niacin részt vesz a hormonok, például az inzulin, szintézisében és szabályozásában.

Normál táplálkozás mellett hiánya nem gyakori, mivel számos élelmiszerben fellelhető. Hiányállapotának kialakulásához hozzájárulhat az alkoholizmus és az alultápláltság. Hiányában, úgy nevezett négyes tünetegyüttes (4D) jelenik meg: dermatitis (bőrgyulladás), demencia (elbutulás), depresszió, diarrhoea (hasmenés), valamint egyéb nyálkahártyák gyulladása. B3- vitamin legfőbb forrásai: tej, húsfélék, élesztő, olajos magvak, barna rizs. A B3-vitamin napi ajánlott beviteli mennyisége függ az egyén életkorától, nemétől és egészségi állapotától. Egészséges felnőttek számára az ajánlott napi beviteli referencia értéke 16 mg/nap.

Szakirodalom:

B2-vitamin

A B2-vitamin, más néven riboflavin, egy vízben oldódó vitamin, amely elengedhetetlen szerepet játszik a szervezet energiaellátásában. Részt vesz a szénhidrátok, zsírok és fehérjék anyagcseréjében, valamint fontos szerepet játszik a sejtszintű anyagcsere folyamatokban, segítve a sejtek normál működését és fejlődését. A B2-vitamin szerepet játszik a vas megfelelő hasznosulásában, amely kulcsfontosságú a vérképzésben és az oxigénszállításban. Emellett antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkezik, védi a sejteket a károsító szabad gyökök ellen, ezáltal hozzájárul az egészséges sejtek működéséhez.

A riboflavin fontos a bőr, a haj és a szem egészségének fenntartásához is. Fontos a gyerekek és serdülők számára a normál növekedés és fejlődés szempontjából is. A B2-vitamin számos élelmiszerben megtalálható, például tejtermékek, hús, tojás, mandula, spenót, sötétzöld leveles zöldségek.

A hiányát növelheti az állati eredetű élelmiszerek és tejtermékek kerülése, különösen terhesség alatt. A hiánytünetek közé tartozhat a szemirritáció, a bőrproblémák, cserepes, kirepedezett ajkak, hajhullás, vérszegénység, fáradékonyság. Ajánlott napi beviteli referencia érték felnőttek számára: 1,4 mg/nap.

Szakirodalom:

B1-vitamin

A B1-vitamin, más néven tiamin, egy vízben oldódó vitamin, mely kiemelen fontos a szénhidrátok anyagcseréjében, az idegrendszer megfelelő működésében és az energiatermelésben. A B1-vitamin fontos szerepet tölt be a szervezet energiaháztartásában, mivel részt vesz a glükóz átalakításában. Fontos szerepet játszik a szív- és érrendszer egészségének fenntartásában, emellett antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkezik, segítve a sejteket a káros szabad gyökök elleni védelemben. Részt vesz a kollagén szintézisében is, hiányállapot esetén csökkent kollagénszintézis, elhúzódó sebgyógyulás figyelhető meg. A tiamin szerepet játszik a neurotranszmitterek, például az acetilkolin termelésében.

Hiánya rendszerint ritka kiegyensúlyozott étrend mellett, azonban vannak olyan állapotok, mely esetén a vitamin felszívódása zavart szenved (pl.:  cukorbetegség, lisztérzékenység, alkoholizmus, HIV-fertőzés). Hiányállapot esetén jelentkezhet pl.: fogyás, izomgyengeség, memóriazavarok, zavartság. Súlyosabb esetekben perifériás neuropátia, azaz végtagzsibbadással és fájdalommal járó idegkárosodás is kialakulhat, valamint az immunrendszer teljesítményének csökkenése is megfigyelhető, ami növelheti a fertőzésekkel szembeni fogékonyságot. Extrém hiánya (beriberi betegség) súlyos szívműködési és idegrendszeri zavarokkal járó állapotot eredményezhet. Természetes formában a gabonafélékben, húsokban, halakban, hüvelyesekben, joghurtban található meg. Felnőttek számára az ajánlott napi beviteli referencia értéke 1,1 mg/nap.

Szakirodalom:

L-triptofán

Egy esszenciális aminosav, ami azt jelenti, hogy a szervezetünk nem képes előállítani, ezért a táplálkozás révén kell biztosítani. Ez az aminosav fontos szerepet játszik számos biológiai folyamatban, különösen az idegrendszer és az alvás szabályozásában. Az L-triptofán segíti a szerotonin nevű neurotranszmitter előállítását, ami a hangulat szabályozásában és az általános jó közérzet kialakításában játszik szerepet. Emellett az L-triptofán részt vesz a melatonin előállításában is, amely fontos az alvás szabályozásában és a normál alvási ciklusok fenntartásában.

Mindezek mellett megszünteti a szezonális érzelmi és viselkedési zavarokat, csökkenti a menstruáció előtti kellemetlenségeket nőknél, enyhíti a dohányzás abbahagyásakor jelentkező szorongásos zavarokat, csökkenti a depresszió kockázatát, szabályozza az étvágyat, csökkenti a fejfájást és a migrént, növeli a fizikai teljesítményt. Természetes formában a következő ételek tartalmazzák: húsok, tejtermékek (friss és joghurt, túró), tojás, hal, zab, banán, méz, datolya, földimogyoró, etc. Az emberi szervezet triptofánra vonatkozó napi szükséglete változó lehet, és számos tényezőtől függ, beleértve az egyéni egészségi állapotot, a testsúlyt, az életmódot és az életkort. Egy átlag egészséges felnőtt körülbelül 3.5 – 6 mg/ttkg L-triptofánt fogyaszt naponta a kutatások szerint. A triptofán megfelelő, normális adagolása mellett nem jelentkezhetnek mellékhatások.

Szakirodalom:

Wihania somnifera – Ashwaganda kivonat

A Withania somnifera, más néven Ashwagandha, egy gyógynövény, melynek kivonatát hagyományosan az ayurvédikus orvoslásban alkalmazzák. Az ashwagandha egy kis cserje narancssárga virágokkal, amely Észak-Afrikában és Indiában őshonos. A növény gyökeréből és leveléből származó kivonatot vagy port használják fel terápiás céllal.

Az Ashwagandha kivonatnak számos pozitív hatása van az egészségre. Híres adaptogén tulajdonságairól, amelyek segíthetnek a stressz hatásainak csökkentésében és a szervezet stresszre adott válaszának kiegyensúlyozásában. Az ashwagandha segíthet növelni az energiaszintet és a fizikai vitalitást, emellett immunrendszer támogató hatása is ismert, segíthet a fertőzések elleni védekezésben.

Egyes preklinikai tanulmányok azt mutatták, hogy az ashwagandha kivonatnak lehetnek daganatellenes tulajdonságai, bizonyos esetekben gátolhatja a daganatsejtek növekedését. A kivonatot alkalmazzák az alvásminőség javítására és az álmatlanság kezelésére is. Az Ashwagandha segíthet a hormonális egyensúly fenntartásában, különösen a stressz okozta hormonális problémákban.

A gyógynövény gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásokkal is rendelkezik, ami segíthet a sejtek védelmében az oxidatív stressz ellen. Emésztési problémák és gyomorpanaszok enyhítésére is használhatják. Ajánlott napi beviteli mennyisége nem ismert, egyéni igény szerint, illetve különböző kivonatok esetében változhat.

Szakirodalom:

Vas

A vas az emberi szervezet számára az egyik legfontosabb ásványi anyag, mivel számos alapvető élettani folyamatban tölt be nélkülözhetetlen szerepet. Kiemelkedő jelentőséggel bír a vérképzésben és az oxigén szállításában: a hemoglobin nevű fehérje központi alkotóelemeként lehetővé teszi, hogy a vörösvértestek oxigént vegyenek fel a tüdőben, majd elszállítsák azt a test különböző sejtjeihez és szöveteihez.

A vas hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, segít a szervezetnek a fertőzésekkel és a betegségekkel szembeni ellenállóképességét fenntartani. Fontos az agy, a vázizmok, valamint a szívizom normális működéséhez is.

Mivel a vas esszenciális mikroelem – a szervezet nem képes önállóan előállítani -, ezért azt táplálkozás útján kell biztosítanunk. A táplálékban két formában fordul elő: hem-vas formájában, amely kizárólag állati eredetű élelmiszerekben található meg (például vörös húsokban, olajos halakban, szárnyasokban, tojásban, belsőségben), valamint nem hem-vas formájában, amely főként növényi eredetű forrásokból származik. Ez utóbbi teszi ki az étrend átlagos vastartalmának több mint 85%-át. Jó növényi vasforrások közé tartoznak a hüvelyesek (borsó, bab, lencse), a diófélék, a zöldlevelű zöldségek (például brokkoli, spenót, káposzta, cukkini), a színes bogyós gyümölcsök és a gombák.

Vashiány esetén csökken a hemoglobin termelődése, emiatt a vér oxigénszállító képessége gyengül. Kezdetben enyhébb panaszok jelentkezhetnek, de a tünetek figyelmen kívül hagyása és a vas pótlásának elmulasztása hosszú távon súlyos, akár tartós egészségkárosodáshoz is vezethet. A vashiány tünetei lehetnek: fáradékonyság, gyengeség, sápadtság, fejfájás, szédülés, csökkent koncentrációképesség, hajhullás, töredező körmök, légszomj fizikai terheléskor, nyugtalan láb szindróma, gyakori fertőzések (csökkent immunitás).

A vas hasznosulását a C-vitamin jelentősen javítja, ezért célszerű a vasban gazdag ételeket C-vitamin-tartalmú alapanyagokkal – például citrusfélékkel, paprikával vagy paradicsommal – együtt fogyasztani. Ugyanakkor bizonyos ételek és italok – például a tojás, tejtermékek, korpa, teljes kiőrlésű kenyér, valamint a tea, kávé és vörösbor – olyan vegyületeket tartalmaznak (pl. kalcium, polifenolok), amelyek gátolják a vas felszívódását, ezért ezeket ajánlott időben elkülönítve fogyasztani a vastartalmú ételektől.

Férfiak esetében az étrend-kiegészítőként javasolt napi vas bevitel 8–11 mg/nap, míg a nők esetében az életkortól függően 14–18 mg/nap.

Szakirodalom:

Réz

A réz olyan esszenciális mikrotápanyag, amely kis mennyiségben szükséges a szervezet normális működéséhez. Szerepet játszik a vörösvértestek és idegsejtek képződésében, az immunrendszer működésének fenntartásában, valamint a vas anyagcseréjében. Antioxidáns tulajdonságai révén segíti a sejtek védelmét az oxidatív károsodással szemben. Emellett elengedhetetlen a kollagén szintéziséhez, amely a bőr, az inak és a porcok fő szerkezeti eleme. Azáltal, hogy csökkenti a szabad gyökök okozta károsodásokat és támogatja a kollagéntermelést, a réz szerepet játszhat a bőr öregedési folyamatainak lassításában is.

A réz fontos az agy fejlődésében és a kognitív funkciók fenntartásában is. Mivel a szervezet nem képes önállóan előállítani, a megfelelő rézbevitel biztosítása táplálkozás útján elengedhetetlen. A felnőttek számára ajánlott napi rézbevitel 0,9–1,3 mg, azonban a tényleges bevitel gyakran meghaladja ezt az értéket, és átlagosan 2 mg körül alakul, ami általában nem jelent egészségügyi kockázatot. Jó rézforrásnak számít a marhahús, az osztriga, kagyló, kakaó, napraforgómag és különféle gabonafélék.

Bizonyos betegségek és állapotok hozzájárulhatnak a rézhiány kialakulásához, például Crohn-betegség, coeliakia, cisztás fibrózis vagy a ritka genetikai eredetű Menkes-szindróma. Rézhiány esetén az alábbi tünetek jelentkezhetnek: remegés, zsibbadás vagy bizsergés, egyensúlyzavar, fáradékonyság, vérszegénység és látásromlás.

Szakirodalom: