Kamaszaink agya (a látszat ellenére van nekik)
„A gyerekem állandóan dühbe gurul. Attól is ideges lesz, ha jó reggelt kívánok neki.”
„Egész éjjel ébren van, aztán meg egész nap alszik.”
„Nem áll szóba velem. Ha mégis, akkor meg azt kívánom, hogy bár ne tenné!”
„Nemrég’ még bájos és intelligens volt. Na, már nem az.”
Akinek van szerencséje (?) együttélni ezzel a különös, tinédzser nevű fajjal, az egészen biztosan kimondta már ezeknek a mondatoknak az egyikét. Vagy az összeset. Bátran kijelenthetjük, hogy kamaszt nevelni zavarba ejtő élmény, lélegzetelállító (a sok hülyeségtől tényleg nem mindig kapunk levegőt) és egyben megalázó is. Azt hisszük, hogy felkészültünk a hullámvasutazásra, de leginkább simán átgázol rajtunk az a vonat.
Nagyon sok mindent nem tudunk még a kamasz agyról, de az biztos, hogy minden történés fontos fiziológiai és neurológiai okokra vezethető vissza. Az emberi agy talán legcsodálatosabb része a homloklebeny. A rossz hír az, hogy ez fejlődik ki utoljára. Ez az időpont pedig a kamaszkor utánra tehető (de ezt valószínűleg mindenki azonnal kitalálta).
Hogy miért fontos információ ez? Mert a homloklebeny az ítéletalkotás, a gondolkodás, az értelem és az akarat székhelye, a szélsőséges és veszélyes viselkedés gátlója, tulajdonképpen egész lényünk ellenőrző központja. VAN MÉG KÉRDÉS? UGYE, HOGY NINCS?!
Ahhoz, hogy átvészeljük ezt az időszakot és ne óriási idegösszeomlásokat kelljen kihevernünk (a kicsik elkerülhetetlenek), mindannyiunknak szüksége van az idegrendszert és a kamaszkori agyi „áthuzalozást” segítő magnéziumra, valamint a B-vitaminokra. Nekünk, szülőknek is és a gyerekeinknek is. Próbáljátok ki! Higgyétek el, könnyebb lesz!
